I. TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG: A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE

A versenyképesség a gazdasági teljesítmény lényeges eleme. Ahhoz, hogy Európa alkalmazkodni tudjon a globális gazdasághoz, és megvalósítsa gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzéseit, az európai versenyképesség fokozására, ebből következően pedig a tudás és a kutatás valódi egységes piacának kialakítására van szükség.

Ezen a téren azonban Európának jobban kell teljesítenie. A kutatások tekintetében például nyilvánvaló a versenyhátrányunk: a kutatásokra fordított összkiadás Európában továbbra is alacsony, gazdaságaink pedig kevésbé tudják hasznosítani a tudományos munka eredményeit gazdasági téren. Ezeknek a gyengeségeknek a leküzdéséhez Európának több fejlesztésre, illetve aszemélyek és az ötletek nagyobb mobilitására van szüksége.


I. 1. A tudás európai térségének létrehozása: fókuszban az oktatás és az élethosszig tartó tanulás

A minőség versenyképességünk kulcsa. Az ENP-ED frakciója határozottan támogatja a lisszaboni és stockholmi Európai Tanács által célkitűzésként megjelölt tudás térségének létrehozását, mivel ez teszi majd lehetővé Európa számára a jól képzett szakemberek biztosítását. Az új gazdaság keretein belül az uniós politikák kidolgozásakor elsőbbséget kell adni az oktatásnak, a szakképzésnek és a munkaerőpiaccal való együttműködés ösztönzésének. Ezek kulcsfontosságú elemek ahhoz, hogy Európa versenyképes tudásalapú társadalommá váljon, illetve ahhoz is, hogy az új generációk körében tudatosítsák és megszilárdítsák a sokféleség tiszteletén és támogatásán alapuló európai identitásban rejlő erősségeket.


I.1.1 Valódi tanulási kultúra kialakítása

Az élethosszig tartó tanulás alapvető fontosságú valamennyi polgár számára. Ez az emberi fejlődés egyik központi eleme. Javítani kell a hatékony oktatáshoz és a magas színvonalú szakképzéshez való hozzáférést annak érdekében, hogy az állampolgárok teljes mértékben részt vehessenek a tudás társadalmában. Célkitűzésünk azonban ennél is továbbmegy: az oktatási és szakképzési rendszereknek figyelembe kell venniük az egyének, valamint az európai gazdaság speciális szükségleteit. Az egyetemeknek kurzusaik megtervezésekor minden esetben tekintettel kell lenniük ezekre az igényekre, hogy az oktatást és az élethosszig tartó tanulást összeegyeztessék a munkaerőpiaci lehetőségekkel. Ezáltal javítani fogjuk a munkaerő, beleértve az idősebb generáció alkalmazkodóképességét és „foglalkoztathatóságát”, ily módon hozzájárulva a munkanélküliség csökkentéséhez.


I.1.2 A Közösség kiválósági központtá alakítása

Ahhoz, hogy az állampolgárok felkészültebbek legyenek, és jobban tudjanak alkalmazkodni egy versenyképes, csúcstechnológiákon alapuló gazdaság szükségleteihez, felsőoktatási rendszereinket versenyképesebbé kell tenni a nemzetközi porondon, miközben a képzési rendszerek nagyobb közönség számára nyílnak meg.

A nyelvi képességekre és az európai mobilitásra kell helyezni a hangsúlyt. Az állampolgárokat arra kell ösztönözni, hogy kettő vagy több nyelvet sajátítsanak el, és legalább egy fél évig folytassanak külföldi tanulmányokat. A vállalkozási ismereteket és az önállóságot már az oktatás korai szakaszában tanítani kellene.

Nagyon fontos a mobilitás akadályainak elhárítása, valamint a mobilitást ösztönző eszközöknek a kidolgozása, különösen az adózásra, az adminisztrációra, a társadalombiztosításra és a képesítések és oklevelek elismerésére vonatkozóan.

Külön hangsúlyt kell fektetni az információs technológiák használatára és oktatására. Ez a terület hatalmas lehetőségeket rejt magában, és hatékony eszköze lehet például a nők vagy a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjának.

A Socrates, a Tempus, a Leonardo da Vinci, a Youth, az Erasmus Mundus és az eLearning programokat fejleszteni és módosítani kell mind a célkitűzések, mind a költségvetési finanszírozás tekintetében. Új lendületet kell adni a COMETT programnak, melyet eredeti formájában, sajátos célkitűzéseknek megfelelően kellene újraindítani. Ezen programok hatékonyságának növelése és további fejlődése érdekében teljesítménymutatókat kell meghatározni. Az elért eredményeket ismertetni kell, és figyelembe kell azokat venni az újabb programok tervezésekor.

Ösztönözni kell az egyetemek közötti együttműködést, közös „Master”-fokozatok bevezetését, az oklevelek kölcsönös elismerését, valamint a tanítási módszerek és tudásanyag terén történő tapasztalatcserét.


I. 2. A kutatásnak, mint az európai versenyképesség egyik kulcselemének kiemelt kezelése

A kutatás jelentős befolyással bír Európa gazdasági teljesítményére, versenyképességére és kereskedelmi helyzetére, illetve a munkahelyteremtésre. Ezen a területen azonban Európa elmarad legfontosabb versenytársaitól a csúcstechnológiai termékekbe való beruházások és azok kereskedelmi mérlege (mely Európában deficites), valamint a szabadalmi kérelmek száma tekintetében. Európa fő gyengesége pedig kétségkívül a kutatási tevékenység megosztott és szétszórt volta. Ez az a terület, ahol Európa egyértelműen hozzáadott értéket tudna teremteni.


I.2.1 Európa kutatásra szánt ráfordításainak növelése legalább a GDP 3%-ára

Ahhoz, hogy Európa utolérhesse versenytársait, erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kutatásra szánt összes ráfordítást legalább a GDP 3%-ára növeljük (melynek 1/3 része állami, 2/3 része pedig magánbefektetés). Az EU mindössze GDP-je 1,9%-át költi kutatás-fejlesztésre, szemben az USA 2, és Japán 3%-ával. Alapvető fontosságú, hogy elősegítsük a kis- és középvállalkozások új technológiákhoz való hozzáférését, különösen a 9 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók számára, mivel ezek több akadályba ütköznek az információs technológiák alkalmazásakor, mint a nagyvállalatok. Teljesítménymutatókat kell meghatározni, és javítani kell a kutatási eredmények hatékony ipari felhasználását. Ez a terület szorosan kapcsolódik a megfelelő, jogbiztonságot nyújtó, a szellemi tulajdont védő európai szintű mechanizmusok kialakításához, különösen a közösségi szabadalmat érintő döntéshez.


I.2.2 Egy működő Európai Kutatási Térség létrehozása

A kutatások terén az új technológiákra kell összpontosítani: a biotechnológia vagy az információs és kommunikációs technológiák terén elért tudományos kutatási eredményeknek az iparban való hasznosítása a gazdasági növekedés fő hajtóereje. Az elkövetkezendő években Európa versenyképességét nagyban befolyásolja majd az, hogy mennyire lesz képes az élvonalba kerülni az új technológiák területén.

Az azonnali gazdasági hasznot nem hozó alapkutatásokat valódi értéknövelő kutatásokká kell alakítani. „Ezek a jelenlegi úgynevezett 'kék égbolt' kutatások a jövőbeli alkalmazott technológiákhoz járulnak hozzá.” A jövőre való felkészüléshez támogatnunk kell az alapkutatásokat, nem feledkezve el arról, hogy a termékciklusok egyre rövidülnek. A felhasználó-központú munkát kell előnyben részesíteni.

Ösztönözni kell a köz- és a magánintézmények közötti fokozott együttműködést, az egyetemek kutatási tevékenységének, illetve egyszerűbbé kell tenni az eredmények magánvállalatokhoz való eljuttatását. Az adójellegű ösztönzőknek lényeges szerepet kell játszaniuk a magánszektor által végzett kutatások támogatásában.

Fokozni kell az egészségügyi kutatásokat a gyógymódok fejlesztése és az új közegészségügyi problémákkal való megbirkózás érdekében. Megfelelő finanszírozást kell biztosítani, különösen a ritka és életkorhoz kötődő betegségek, valamint az antibiotikumokkal szembeni ellenállás jelenségének területén folytatott kutatásokhoz.

Az élelmiszerminőség kutatása egy másik hangsúlyos területe a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek biztosítására vonatkozó célkitűzésünknek. A bio-alapú iparágakat különösképpen erősíteni kell.


I. 3. Középpontban az új technológiák: válasz a digitális korszak kihívásaira

A digitális technológia fejlődése felgyorsítja a médiumok konvergenciáját, és közös minimumszabványokat állít fel, melyek elengedhetetlenek az audiovizuális tartalom határokon átívelő forgalmazásához. A kulturális sokszínűség elősegítése céljából mind nemzeti, mind európai szinten fenn kell tartani a támogató jellegű politikához való jogot az audiovizuális médiavonatkozásában.


I.3.1 A biotechnológiában rejlő lehetőségek feltárása

Az ENP-ED frakciója hisz abban, hogy az új technológiák, főként a biotechnológia, megfelelő megoldásokat kínálhatnak a környezeti problémákra, és hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb fejlődéshez. Ezek a technológiák továbbá elősegíthetik, hogy könnyebben megfizethető legyen az élelem, illetve egyszerűbb a hozzáférés, lehetővé téve az emberi egészség javulását. Ezért támogatni kell ezeket az új technológiákat.

Frakciónk nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint a genetikai technológiát és a biotechnológiát az orvostudományban elsősorban a lehetőségekkel, míg a mezőgazdaságban elsődlegesen a kockázatokkal hozzák összefüggésbe. Az ENP-ED frakciója inkább abban hisz, hogy mindkét területen óriásiak a lehetőségek, amelyekkel élni kell, ugyanakkor jelentős kockázatok is felmerülnek, amelyeket megfelelő törvényi szabályozással kell mérsékelni. Ami a humángenetika etikai korlátait illeti, frakciónk álláspontja a 2001-ben Berlinben „Értékek uniója” címmel tartott ENP Kongresszus döntésein alapul, főként az egyén méltóságának tiszteletére vonatkozó megállapításon.


I.3.2 A „Televíziózás határok nélkül” program átalakítása egy, az egész Unióra érvényes irányelvvé

Ezt a programot, melynek célja a televíziós társaságok közötti széles körű együttműködés támogatása, tovább kell fejleszteni egy, az Unió egészére érvényes irányelvvé annak érdekében, hogy jobban kézben tartsuk az audiovizuális tartalom határokon átívelő forgalmát, illetve, hogy elősegítsük egy erős és versenyképes európai audiovizuális ipar kialakulását, amelyben a fő hajtóerő a magánszektor. Az európai szabályozás átvétele nemszenvedhet késedelmet, így kerülhető el Európa további leszakadása a technológia terén. A határokon átívelő média előtt azonban továbbra is maradnak jogi akadályok (pl. szerzői jog).

Ennek az átalakításnak figyelembe kell vennie a technológiai és piaci változásokat. Ez egyrészt azt jelentené, hogy közös európai alapelveket (emberi jogok, kiskorúak védelme stb.) kellene alkalmazni valamennyi audiovizuális tartalomszolgáltatóra vonatkozóan, másrészt módosítani vagy törölni kellene azokat az elavult előírásokat, amelyek olyan, szükségtelenül részletes szabályozást tartalmaznak, amelynek mára nincs jogosultsága (bizonyos hirdetési előírások, kötelező kvóták stb.).

Az új médiumok számára az ellenőrzött önszabályozás új formáit kell kidolgozni: a szabályozás és szabványosítás alternatív formái hatékony és kevésbé bürokratikus eszközei lehetnek a hiányzó nemzeti és európai szabályozás pótlásának, pl. a fogyasztóvédelem területén.

Az audiovizuális média területén működő programokat – különösen az EIB (Európai Beruházási Bank) által kezdeményezett „i2i visual” és a MEDIA programot – folytatni és bővíteni kell, hogy nőjön az európai alkotások származási országukon kívüli forgalma.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk az európai műsorsugárzás kettős rendszerének továbbfejlődését, ugyanakkor megszüntessük a meglévő versenytorzulásokat, az Amszterdami Jegyzőkönyvnek megfelelően a tagállamoknak világosan és egyértelműen meg kell határozniuk, milyen közszolgálati kötelezettségeket kell teljesíteniük az állami csatornáknak ahhoz, hogy az állami finanszírozásuk igazolt legyen.


I.3.3 A távközlés új generációjának kifejlesztése

Annak érdekében, hogy Európa versenyképességét a távközlés területén is növeljük, az a célunk, hogy elősegítsük a távközlési szabályozás megvalósítását. Alapvető fontosságú továbbá, hogy gondoskodjunk az Internet biztonságáról. Jelenleg a biztonság hiánya jelentős akadályt gördít az e-business fejlődése elé.

A harmadik generációs (3G) távközlési technikák piacra kerülésének előmozdítása központi jelentőségű Európa versenyképessége szempontjából. De ugyanilyen fontos a szolgáltatók zökkenőmentes konszolidálása, valamint a harmadik generációs rendszerek spektrumkiosztásának másodlagos kereskedelme. A mobilhálózat-infrastruktúra megosztására is ki kell majd dolgozni a megfelelő szabályozást.

Az ENP-ED frakciójának célkitűzései közé tartozik a jobb minőségű szélessávú kapcsolatok és infrastruktúra kiépítése, illetve az elektronikus tartalmak fejlesztése a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás területén, ezáltal biztosítva az állampolgárok számára a könnyebben hozzáférhető információkat és jobb minőségű szolgáltatásokat.


I. 4. A lehető legmagasabb színvonalú vállalkozói európai gazdaság kiépítése

Ahhoz, hogy a vállalatok képesek legyenek felvenni a versenyt a globális gazdaságban, minőségi szemléletű és a vállalkozásokat támogató jogi és adózási környezetre van szükségük. Nagy hangsúlyt kell fektetni a lisszaboni stratégia eredményes és időben történő megvalósítására és ösztönző üzleti környezet kialakítására.


I.4.1 A lisszaboni stratégia megvalósítása a strukturális reformok érdekében: egy világos ütemterv kidolgozása

A lisszaboni program megvalósításával kapcsolatosan a tagállamok részéről egyértelmű politikai tétlenség és vonakodás tapasztalható az alapvető fontosságú strukturális reformok végrehajtása terén. A reformok időben történő elfogadásához világos ütemtervet kell kidolgozni, amely meghatározza a szükséges lépéseket.

Szükség van egy új, szigorú napirendet rögzítő strukturális reformok cselekvési tervre (SRAT), amelyet 2010-ig meg kell valósítani. Nagyobb figyelmet kell szentelni a továbbiakban a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek, különösen a következő területeken: állami és magánberuházások, főként az emberi erőforrások és a kutatás-fejlesztés terén, a vállalkozó szellem fokozása az európai társadalomban, a kis- és középvállalkozások támogatása és alacsonyabb adószintek bevezetése az EU-ban.

A szellemi tulajdon megfelelő védelmére van szükség. Mivel a Bizottság javaslatát az európai szabadalommal kapcsolatban évek óta tárgyalják, anélkül hogy a mai napig végleges eredmény született volna, a szellemi tulajdon védelmének egy teljesen új megközelítése kínálhatna kiutat ebből a zsákutcából.

Frakciónk szándéka egy új, koherens, könnyebben megszerezhető európai szabadalom kezdeményezése, amely középutat jelentene a védelmező amerikai, illetve a befektetői törekvéseket ösztönző európai megközelítés között. Ennek megfelelően kell majd felülvizsgálni más, szellemi tulajdonnal kapcsolatos irányelveket is (szoftverek, védjegyek).

Be kell fejezni az energiapiac liberalizációját. Az EU jelenleg a teljes dereguláció megvalósításán dolgozik, azzal a céllal, hogy mindenki számára azonos feltételeket teremtsen a belső piac két legnagyobb, még fennálló monopóliumának számító áram- és gázszektorban. Mind az üzleti, mind a magánfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy igényeik szerint szabadon megválaszthassák szolgáltatóikat. Összehangolt törvényi keretekre van szükség, melyen belül biztosított a megfelelő közellátás.

Erős összeurópai tőkepiacot kell létrehozni, amely csökkenti az üzleti tőke költségeit a gyorsan változó pénzügyi környezetben. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének időben történő befejezését a lisszaboni következtetésekben foglaltakkal összhangban legkésőbb 2005-ig. Ennek a folyamatnak egy átlátható pénzügyi információs rendszer bevezetéséhez kell vezetnie, amely lehetővé teszi a vállalatok teljesítményének hatékony összehasonlítását, illetve megfelelő és átfogó prudenciális felügyeletet biztosít. Ezzel párhuzamosan a szerződésekre vonatkozó új szabályozást ki kell terjeszteni más eszközökre, így kötvényekre, értékpapírokra, biztosítási szerződésekre is.


I.4.2 Vállalatirányítás: azonos keretfeltételek kialakítása a társasági törvények terén

A társasági jog terén tapasztalható ellentmondások következtében, melyek a szerkezet, a számvitel és az ellenőrzés megtámadhatóságának valamennyi lehetséges kombinációjának egyidejű fennállásából fakadnak, vannak vállalatok, melyek nem tudják teljes mértékben kihasználni a belső piac előnyeit, miközben mások túl sok előnyben részesülnek. Sürgős összehangolásra van szükség annak érdekében, hogy azonos keretfeltételek között működhessenek az európai vállalatok. A Winter II. jelentés, amelyet 2002 novemberében adtak ki, konkrét javaslatokat tartalmazott ezzel kapcsolatban.

Az új kezdeményezéseket, melyek a társasági jog terén az 5. irányelvet felváltó közös szabályozást szorgalmaznak, és amelyekkel kapcsolatosan egyelőre nem sikerült közös álláspontot kialakítani, tovább kell tárgyalni, és megegyezésre kell jutni.

Rugalmasabb közös szabályozásra lenne szükség a kft.-kre és részvénytársaságokra vonatkozóan, hogy lehetővé váljon a kis- és középvállalkozások számára, hogy az Unió egész területén működhessenek és profitálhassanak a belső piacból, miközben megőrzik vállalati formájukat. Frakciónknak törekednie kell arra, hogy előrelépés történjen ebben a kérdésben.


I.4.3 Vállalkozói szemlélet és kis- és középvállalkozás-barát környezet

Ahhoz, hogy a vállalatok helyt tudjanak állni a globális gazdasági versenyben, minőségi feltételekre van szükség a jogi és pénzügyi keretek, az infrastruktúra, illetve az adózási rendszer tekintetében. Nagy hangsúlyt kell fektetni az ösztönző üzleti környezet kialakítására.

Ennek egyik előfeltétele a támogatások, a láthatatlan akadályok és egyéb piactorzító tényezők kiküszöbölése, valamint a hatékony versenyszabályozásra való támaszkodás.

Legfőbb célkitűzésünk mégis a vállalkozásbarát környezet kialakítása, ami javítaná az európai vállalatok helyzetét, különösen a bürokratikus terhek minimális szintre csökkentése, illetve a jogalkotás üzemköltségekre gyakorolt hatásának rendszeres elemzése által.

Az ENP-ED frakciója a jogi akadályok csökkentésével, valamint az indulótőke és a kockázati tőke megszerzésének megkönnyítésével szeretné elősegíteni új vállalatok alapítását. Ezen a téren meg kell vizsgálni a vállalkozások beindításának különféle módozatait, és ösztönözni kell a tapasztalatcserét a tagállamok között.

A vállalkozó szellemet, az önállóságot és a felelősségvállalást már az oktatás korai szakaszában ösztönözni kell.

Jobb keretfeltételek kialakítása a kis- és középvállalkozások számára:
A kis- és középvállalkozások az európai gazdaság motorjai. Az EU-ban a vállalatoknak több mint 99%-a kis- és középvállalkozásnak számít. Ők biztosítják a munkahelyek 66%-át, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. Ezért lényeges, hogy ennek megfelelően védjük és támogassuk őket az EU-n belül, és ne rójunk rájuk felesleges terheket. A Kis- és Középvállalkozások Chartájában foglaltak megvalósítása a lisszaboni célok elérésének egyik előfeltétele. Ez többek között az alábbiakat tartalmazza:

• a munkaerőpiac rugalmas szabályozása,
• a szabályozási terhek megszüntetése és az információkhoz való könnyebb hozzáférés,
• a finanszírozáshoz és a tőkepiachoz való jobb hozzájutás,
• a minőségi befektetések megkönnyítése a kutatás és a technológia területén,
• az innováció ösztönzése.

I.4.4 Integrált közműpiac kialakítása

A közműpiac igazságos és kiegyensúlyozott liberalizációjának – a tisztességtelen verseny elkerülése érdekében – biztosítania kell, hogy az európai állampolgárok és vállalkozások a jövőben méltányos áron juthassanak az árukhoz és szolgáltatásokhoz.


I.4.5 Versenyképes adózási rendszerek és alacsonyabb adók

Az alacsonyabb mértékű adók gondolata az ENP-ED gazdasági modelljének középpontjában található, mivel valamennyi közép- és jobbközép párt a gazdasági jólét megteremtésére és a magánkezdeményezések ösztönzésére törekszik. A magas adók terhet jelentenek a magánszektor és az egyének számára, és az állam gazdasági ügyekbe való nagyobb mértékű beavatkozását vonják maguk után, a vállalkozók kárára.

Nemcsak bonyolultak és következetlenek a különböző adózási rendszerek, hanem valóban akadályozzák a határokon átívelő tevékenységeket, valamint az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgását. Ezért további lépéseket kell tenni az adózási rendszerek reformja terén, illetve meg kell gyorsítani a származási ország elvén alapuló végleges hozzáadottértékadó-rendszernek (HÉA-rendszer) az elfogadását. Ez semlegessé és versenyképessé fogja tenni az EU-tagállamok adózási rendszereit.

Az adózási rendszerek igazságos és hatékony versenyét szeretnénk elérni. Modellünk az egységes belső piac releváns adói adóalapjának összehangolt meghatározásán alapszik, miközben a tagállamok szabadon dönthetnek az adószintekről. Ez egészséges adóversenyt fog eredményezni, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy átláthatóbb környezetben választhassák meg székhelyüket, illetve, hogy ennek esetleges áthelyezése kevesebb adminisztrációval járjon. A tőke hatékony kihelyezését lehetővé téve ez a rendszer ösztönözni fogja a határokon átívelő tevékenységeket is, másfelől pedig fellendíti az egész gazdaságot. Az egységes piac szempontjából irreleváns adókat teljes mértékben a tagállamok megítélésére kell bízni.

Frakciónk célkitűzései közé tartozik egy olyan adózási rendszer kialakítása, amely ösztönzi a határokon átívelő tevékenységeket, biztosítja a belső piac megfelelő működését veszélyeztető adóakadályok felszámolását egy összevont társasági adóalap kialakítása által, mely az európai vállalati alaptörvény hatálya alá tartozó vállalatokra, illetve opcionálisan a több tagállamban működő vállalatokra vonatkozik.

A származási ország elvén alapuló végleges hozzáadottértékadó-rendszer jobb megoldást kínál a belső piac zavarainak elkerülésére. Nem értünk egyet a Bizottság megközelítésével, amely csupán a 6. HÉA-irányelv által kialakított „átmeneti rendszer javítását” célozza.


I. 5. Versenyképes európai közlekedéspolitika: hatékony közlekedési összeköttetések biztosítása

A kibővült Unióban a hatékony, gyors közlekedési összeköttetések jelentős hatással lesznek az európai gazdaság versenyképességére. Tekintettel arra, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatokon (TEN) bonyolódik az összes áru- és utasforgalom csaknem fele, ezek az EU létfontosságú útvonalai. Meg kell szüntetni a közlekedési hálózatok még meglévő szűk keresztmetszeteit, és helyre kell állítani a különböző közlekedési módok, valamint a régiók közötti növekvő egyenlőtlenségeket.

A transzeurópai hálózatokat ki kell bővíteni annak érdekében, hogy az új tagországok közlekedési hálózatai is magas színvonalúvá váljanak, illetve, hogy a jelenlegi 15 tagállam meglévő hálózataihoz hatékonyan kapcsolódhassanak. Egyúttal biztosítani kell a különböző közlekedési módok közötti tisztességes piaci versenyt, valamint a felhasználókra kell terhelni a TEN kiépítésének és fenntartásának költségeit.

A hatékony uniós vasúti piac kialakulása érdekében meg kell nyitni a nemzeti vasúthálózatokat, illetve elő kell segíteni az új vasúti vállalkozások piacra lépését.

Annak érdekében, hogy megfelelő versenyfeltételeket biztosítsunk a közlekedési szolgáltatások biztosítói és felhasználói számára, közösségi szinten kell kezelni a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat, különösen a légi és tengeri közlekedés tekintetében. Gondoskodni kell az egységes légiforgalmi ellenőrzést magában foglaló „európai belső piac az európai légtérben” koncepció megvalósításáról.

A tengeri, vasúti és légi közlekedésben a magas szintű biztonság fontos eleme egy átfogó közlekedési politikának. Garantálni kell a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos törvények tényleges alkalmazását, valamint a törvény megszegése esetén a szankciók harmonizálását. Értékelni kell a nemrégiben létrehozott Európai Vasútügynökség tevékenységét, melynek célja a vasúti biztonság garantálása az egész Közösség területén.



II. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: ÉPÍTKEZÉS A JÖVŐ SZÁMÁRA

Olyan átfogó politikát szeretnénk, amely egy dinamikus, környezeti és társadalmi szempontból is felelősségteljes piacgazdaságon alapul. Elképzelésünk a fenntartható fejlődés fogalmára támaszkodik, amelynek befolyásolnia kell a törvényhozás valamennyi területét, a környezetvédelemtől, a regionális, a gazdaság-, az energia-, a közlekedés- és az agrárpolitikán át a kereskedelempolitikáig. Ahhoz, hogy versenyképes és ökológiailag egészséges Uniót építsünk a magunk és a jövő generációi számára, erősítenünk kell a kapcsolatot az egészséges környezet és az erős gazdaság között.

A gazdasági növekedés hosszú távú, környezeti és társadalmi szempontból is felelősségteljes modelljének fokozatos bevezetése óriási lehetőségeket rejt magában, mivel ez a folyamat elő fogja segíteni a kutatások, illetve az új iparágak és technológiák fejlődését, és ez által új munkahelyek teremtését teszi lehetővé. A fenntartható fejlődés fogalmát azonban nem lehet egyszerűen felső szinten előírni. A túlszabályozás elfojtaná a folyamatot.

Véleményünk szerint a siker kulcsa az alábbiakban rejlik:

• Szubszidiaritás és helyi felelősség: A részletes törvényi szabályozás és/vagy a központosítás kontraproduktív lenne. Úgy gondoljuk, hogy a legjobban a helyi hatóságok tudják meghatározni, mi szükséges és kivitelezhető az adott régió vonatkozásában. Ők vannak a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy a keretcélkitűzések alapján döntsenek a konkrét intézkedésekről és a végrehajtás módjáról.



• Reális célok a jogszabályalkotás terén, amelyek a végrehajtásban rugalmasságot tesznek lehetővé: A célkitűzések hiábavalók, ha megvalósíthatatlanok. A realizmus az első lépés a sikerhez, ezért a törvényhozásnak mozgásteret kell hagynia a helyi viszonyokhoz és a regionális sajátosságokhoz való alkalmazkodás számára. Mindazonáltal az EU-nak gondosan ellenőriznie kell a végrehajtást.



• Bizalom a magánkezdeményezések iránt és ösztönzésük: Alapvető fontosságú, hogy meggyőzzük a magánszektort arról, hogy a „fenntartható” gyártási módszerek kifejlesztése és a környezetbarát technológiák alkalmazása hosszú távú versenyelőnyökkel jár. Ezt támogatások helyett – mivel ezek korlátozhatják az egyéni kockázatvállalást és kreativitást – inkább adózási ösztönzőkkel kell elérni, valamint olyan önkéntes megállapodások és piaci eszközök támogatásával, amelyek a nagy környezeti hatékonysággal működő vállalatok versenyképességének javítását célozzák.



• Az állampolgárok tájékoztatása és oktatása: A megfelelő tájékoztatás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy növekedjen a polgárok környezettudatossága.

II. 1. Európa közös örökségének ápolása

A saját jövőnkről mi döntünk. Az ENP-ED frakciója egyértelműen egy tisztább környezet és a fenntartható fejlődés mellett tette le a voksát. Az állampolgárnak és környezetének, valamint történelmi és természeti örökségének védelmét az európai politika középpontjába kell helyezni. Az éghajlatváltozás és lehetséges következményei, a városi levegőszennyezés, a városi környezet állapotának romlása és a növekedés másodlagos hatásai, valamint az egyéb környezeti károk jelentős befolyást gyakorolnak a polgárok mindennapi életére gazdasági, szociális és egészségügyi tekintetben. Emiatt gyorsan és határozottan kell reagálnunk.


II.1.1 A biztonságos környezet előmozdítása: az egészséges környezethez való jog realizálása

Az utóbbi időben előforduló természeti katasztrófák (pl. árvizek, viharok) komoly aggodalmat keltettek az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatosan. Az „Erika” nevű hajó zátonyra futása a francia partoknál, majd a „Prestige” nevű hajó hasonló esete rávilágított arra, hogy a környezeti felelősség rendszere megerősítésre szorul. Az európai polgárok és a jövőbeli generációk életminősége érdekében a mi feladatunk, hogy egy olyan mechanizmusról gondoskodjunk, amely tartalommal tölti meg az egészséges környezethez való jog fogalmát.

Európa szigorú környezetvédelmi törvényi szabályozásának megfelelő végrehajtása és alapos ellenőrzése, valamint a jövőbeli jogalkotási munka körültekintőbb értékelése lényeges előfeltételei annak, hogy a környezetvédelem terén világelsők legyünk.

A környezetvédelmi számonkérhetőség hatékony rendszere tartalommal tölthetné meg az egészséges környezethez való állampolgári jog fogalmát. A környezeti felelősségnek ez a rendszere, a „szennyező fizet” elvére támaszkodva megfelelő ellenőrzést, bírságokat és kártérítéseket foglalna magába.

Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem kiemelt jelentőségű marad. Európa egyértelmű, jövőbe mutató döntést hozott egy tisztább világ megteremtése érdekében, amikor a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával kötelezettséget vállalt, hogy 2010-ig 8%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kiotói Jegyzőkönyv gyors és konkrét megvalósítása érdekében frakciónk támogatja egy átfogó politikai kezdeményezést tartalmazó európai ütemterv kidolgozását, amelynek célja, hogy az EU világelső legyen ezen a téren.

A városi térségek környezeti minőségének javítása szintén a központi kérdések, közé tartozik. Ma a népesség 80%-a városi övezetben él, és folyamatosan az emberi egészségre káros hatásoknak van kitéve (zaj, levegőszennyezés, nagy forgalom, hulladék, allergiák és stressz). Óriási erőfeszítéseket kell tenni különösen az üzemanyagok minősége, a tiszta motorok, valamint a járművek üzemanyag-fogyasztásának csökkentését célzó beruházások terén. A lakosság tájékoztatását szolgáló kampányokat kell folytatni a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése érdekében. Fontos továbbá a városi környezetet megőrző ésszerű földgazdálkodás tervezésének elősegítése, a szubszidiaritás elvével összhangban.

Az EU biodiverzitása polgáraink örökségének része. Az új tagországok csatlakozásával jelentősen megnövekszik majd az érintetlen vidékek, erdők és mocsarak száma. A mi felelősségünk, hogy ezeket a területeket megóvjuk, és örökségül hagyjuk a jövő generációk számára.

Az ENP-ED frakciója elkötelezett egy olyan közös akció iránt, amelynek célja a tudomány és technológia fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának ösztönzése, valamint a környezet és a technikai fejlődés közötti összefüggés jobb megértésének elősegítése.


II.1.2 A tiszta energiatermelés ösztönzése és fenntartható közlekedéspolitika

Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem abszolút elsőséget élvez, egyben nagy kihívást is jelent az Unió számára. Az Európai Unió nagy energiaigényű gazdaság: energiafogyasztása, melyben a fosszilis fűtő- és üzemanyagok dominálnak, minden évben 1-2%-kal növekszik. Európában az emberi tevékenységekből származó szén-dioxid 94%-a az energiaszektornak tulajdonítható. Ez hosszabb távon nem fenntartható: Európának sürgősen felül kell vizsgálnia energiaellátó rendszerét.

Fontos az új és megújuló energiaforrások térhódításának előmozdítása. Fel kell hívnunk a figyelmet a megújuló energiaforrásokba történő beruházási lehetőségekre, és támogatnunk kell a forrásokhoz való hozzáférést azon kezdeményezések számára, melyek olyan kulcsterületekkel foglalkoznak, mint a nap- és szélenergia és a biomasszából nyerhető energia. Így ösztönözhetjük ezeknek az energiaforrásoknak a használatát és elterjedését.

Mozgásterünk azonban korlátozott: bár gazdaságunk energiaigényességének csökkentését és nagyobb energiahatékonyságot akarunk biztosítani, ugyanakkor szükségünk van a nukleáris energiára is a magas fokú biztonsági előírások, valamint az ezzel kapcsolatos nemzeti döntések feltétlen tiszteletben tartása mellett.

Új, hatékonyabb és alacsonyabb költségigényű reaktorokat kell kifejleszteni fokozott kutatások által, mind az atommagreaktorok, mind a sugárzó fűtőanyagok és hulladékok kezelése terén. Ezzel kapcsolatban azt is garantálnunk kell, hogy az új tagországok ugyanezeket a szigorú nukleáris biztonsági normákat alkalmazzák, illetve pontosan betartják a régi erőművekre vonatkozó bezárási kötelezettségeiket.

Egy új, környezetbarátabb közlekedéspolitika azt jelenti, hogy fel kell számolni a folyamatos közlekedésbővülés és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot. A környezet terhelésének csökkentése és a forgalmi torlódások megakadályozása érdekében komoly változtatásokra van szükség közlekedési eszközeinket és szokásainkat illetően, különösképpen pedig arra, hogy a különböző közlekedési eszközöket racionálisabban használjuk. Ez különösen a városi térségekben jelent eltolódást a közlekedési módok közötti egyensúlyban a kevésbé szennyező eszközök felé, illetve a nagy távolságra történő áruszállításoknak is nagyobb hányadát kell környezetkímélőbb módon lebonyolítani (vasúton, belföldi és part menti hajózással).

A transzeurópai hálózatok kiegyensúlyozott kiépítését össze kell kapcsolni egy költséghatékony szállítási rendszer kialakításával annak érdekében, hogy kiegyenlítsük a régiók közti növekvő egyensúlytalanságot, illetve előmozdítsuk a gazdasági fejlődést a periférikus régiókban, különösképpen az új tagállamokban.


II. 2. Fenntartható növekedés egy integráltabb társadalomban

Ahhoz, hogy egy integráltabb társadalomban megvalósuló fenntartható növekedés irányába haladjunk, meg kell őrizni a makrogazdasági stabilitást, ösztönözni kell a beruházásokat, és csökkenteni kell az elfogadhatatlanul magas munkanélküliséget. Elképzelésünk azon alapul, hogy nem az államnak, hanem a szabad piacnak kell biztosítania a növekedést, az esélyeket és a szociális fejlődést. Valóban „szociálisnak” lenni mindenekelőtt munkahelyteremtést és a munkanélküliség csökkentését jelenti. A személyes felelősség, a verseny és a valódi szociális felelősség elvén alapuló piacgazdaság a legjobb módja a nagyobb mértékű növekedés biztosításának egy szociálisan integrált társadalomban.


II.2.1 Nagyobb mértékű növekedés és több beruházás biztosítása: az üzleti környezet javítása

A gazdasági növekedés és a beruházások élénkítése céljából további intézkedésekre van szükség az üzleti környezet javítása és a piac liberalizációja érdekében.

Rendszeressé kell tenni a jogalkotás és a környezetvédelmi intézkedések üzemköltségekre gyakorolt hatásának elemzését, és meg kell szüntetni a nehézkes bürokratikus és adminisztratív előírásokat, melyek különösen károsak a kis- és középvállalkozásokra nézve. Bátorítani kell az új vállalatok alapítását, és elő kell segíteni a kezdőtőkéhez és a kockázati tőkéhez való hozzájutást. Egyszerűvé kell tenni az európai cégalapítást.

Ösztönözni kell, hogy a magánszektor részt vállaljon a közszolgáltatások nyújtásában, ami által bővülnek a fogyasztók választási lehetőségei. A verseny hozzájárul majd az árak csökkenéséhez és a szolgáltatások minőségének javulásához, miközben a kormányok olyan normákat szabnak, amelyek által garantálható a közérdekű szolgáltatások egyenlő és általános biztosítása.


II.2.2 Munkahelyteremtés és kölcsönös segítség biztosítása

A munkahelyteremtés döntő jelentőségű Európa túlélése szempontjából. Ez társadalmi szempontból is mindenképpen elfogadhatóbb, mint a munkahelyek tönkretétele. A munkanélküliség aránya Európa nagy részében elfogadhatatlanul magas, társadalmilag elviselhetetlen és pénzügyileg fenntarthatatlan. A munkanélküliek esélyeinek javítása, a munkaerőpiaci reformok, az emberi erőforrásba való befektetés és az élethosszig tartó tanulás ezért sarkalatos pontjai politikánknak. Következésképpen fel kell számolni egy rugalmasabb munkaerőpiac adminisztratív akadályait, továbbá a dinamizmus és a megfelelő szakmai képességek érdekében módszeresebbé kell tenni a szakképzést. A munkanélkülieket segítő passzív intézkedéseket csupán rövid távú megoldásoknak tekinthetjük.

Ahhoz, hogy megvalósítsuk a lisszaboni célkitűzéseket és növeljük a termelékenységet, fontos, hogy figyelmet fordítsunk rugalmasság és a munkahelyi biztonság előmozdítására, a vállalkozó szellem ösztönzésére, a munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítására, valamint a társadalmilag kirekesztett emberek integrációjára.

A társadalombiztosítási rendszerek alapellátását meg kell őrizni azok számára, akik nem tudnak magukról gondoskodni, ugyanakkor szükségesnek tűnik a jelenlegi szabályozások reformja. A kölcsönös segítség elvének továbbra is az európai szociális modell lényegi elemének kell maradnia. A polgároknak joguk van állami támogatásra és szolidaritásra támaszkodni, ha nehéz helyzetbe kerülnek betegség, munkanélküliség, vagy más olyan probléma miatt, ami a saját és családjuk anyagi forrásainak csökkenéséhez vezethet.


II.2.3 Társadalmi integráció

Az esélyegyenlőség új minőségének kialakítását szeretnénk elérni. Politikánk alapelve, hogy senkit se tartsunk vissza és senki se maradjon le. Egy társadalmilag integrált és összetartó Unió érdekében arra törekszünk, hogy „mindenki korrekt elbánásban részesüljön”. Ennek az eléréséhez különös hangsúlyt kell fektetni a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, mivel ez egyre több embert érint napjainkban, nőket, fiatalokat, illetve különböző kisebbségeket.

Különleges figyelmet kell fordítani a fiatalok elvárásaira. A Youth programnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie azokra, akik számára a gazdasági és társadalmi integráció nehézségeket okoz.

A sportnak, mint a társadalmi életében való részvétel és a társadalmi integráció, a toleranciára, sportszerűségre, a szabályok és különbözőségek tiszteletére való nevelés, a kirekesztés, az idegengyűlölet és a rasszizmus elleni küzdelem egyik eszközének, társadalmi és nevelési szerepét jobban kellene hangsúlyozni és előnyeit jobban ki kellene használni. A Szerződésnek határozottan el kell ismernie a sport egyedi jellegét, tekintettel a társadalomban betöltött szerepére. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni továbbá a sport szerepére az oktatásban, a hivatalos képzési programokkal (iskolai tantervekkel) és a nem hivatalos tevékenységekkel (önkéntes tevékenységek, sportegyesületek és -szövetségek támogatása) összefüggésben. Ezeket az elgondolásokat erőteljesen helyesli és támogatja az ENP-ED frakciója. Elsőséget élvez továbbá a sport területén a doppingszerek használata elleni küzdelem.

Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a magas életminőség biztosítását az időskorúak számára, akik a népesség egyre növekvő hányadát alkotják. Ennek ellenére az idős emberek túlságosan nagy része szenved elszigeteltségtől és szegénységtől. Speciális igényeiket és elvárásaikat be kell építeni az európai politikákba.

A közösségi politikákban szorgalmazni kell a nők esélyegyenlőségének támogatását és mindenféle diszkrimináció eltörlését. Fontos, hogy konkrét intézkedések szülessenek például a gyermekfelügyeleti, gyermekgondozási lehetőségek elérhetőségének javítása, az anyáknak nyújtott támogatások növelése és társadalombiztosítási hozzájárulásuk csökkentése terén, annak érdekében, hogy összeegyeztethetővé váljon a családi élet és a munka.

A barcelonai Európai Tanács által elfogadott döntéseket követően ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez fog hozzájárulni. A szegénység felszámolása, a társadalmi fejlődés előmozdítása, valamint az egészségi helyzet javítása a fenntartható fejlődés globális dimenziójával összefüggő legfőbb kihívások közé tartoznak.


II. 3. Válasz az elöregedő népesség kihívásaira

A várható élettartam emelkedése, azaz a nyugdíjasok gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányának növekedése miatt rendkívül nagy pénzügyi nyomás nehezedik az állami nyugdíjrendszerekre. Az időskorúak függőségi rátája az EU-ban a 2000. évi 24%-ról több mint kétszeresére, 49%-ra fog nőni 2050-re, azaz a jelenlegi 4-ről 2-re csökken majd az egy időskorú emberre jutó munkaképes korú személyek száma. Ezért sürgősen döntő reformokra van szükség ahhoz, hogy az állami társadalombiztosítási rendszerek hosszú távon finanszírozhatók maradjanak. Ahhoz, hogy megbirkózzunk a demográfiai változások következményeivel, egy sor nem kizárólagos, hanem kiegészítő intézkedést kell hozni az EU tagállamaiban, annak érdekében, hogy a pénzügyi egyensúly legalább részben helyreálljon.


II.3.1 Emelni kell a nyugdíjkorhatárt¹. Mivel az emberek hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kellene dolgozniuk és a nemzeti nyugdíjrendszerekhez hozzájárulniuk annak feltételeként, hogy teljes nyugdíjra legyenek jogosultak.


II.3.2 Növelni kell az 55 éven felüliek munkaerőpiacon való részvételét. A legtöbb európai országban az 55 éven felüliek munkaerőpiaci részvétele viszonylag alacsony, ami elsősorban a nagyon költséges előnyugdíjazási lehetőségeknek köszönhető. Ezért a korengedményes nyugdíjazások számát pl. adózási ösztönzőkkel minél inkább csökkenteni kell, valamint emelni kell a nyugdíjkorhatárt.


II.3.3 A magántőkéből finanszírozott nyugdíjakat erőteljesen ösztönözni kell. A nyugdíjak finanszírozásának fenntartható megoldása megköveteli, az állami, munkahelyi és magánnyugdíj-rendszerek közötti megfelelő egyensúlyt. A felosztó-kirovó, ún. „pay-as-you-go” rendszerek részarányát fokozatosan csökkenteni kell, miközben az állami szolidaritást egy megfelelő állami nyugdíj biztosítása garantálná.


II.3.4 Meg kell fontolni a magasabb születésszám ösztönzésének szükségességét. A bevándorlás nem jelent hosszú távú megoldást a demográfiai változások következményeivel való megbirkózás terén. Jó megoldás lenne a magasabb születésszám ösztönzése a megfelelő feltételek biztosítása révén, elsősorban a dolgozni vágyó nők számára.


II.4. A régiók életben tartása: egy virágzóbb Unió építése közös erőfeszítéssel

Az EU gazdasági és társadalmi kohéziót célzó politikái a fejlettségbeli különbségek csökkentése által fontos szerepet játszanak abban, hogy a kevésbé fejlett régiók is fennmaradjanak és fejlődjenek. Ezért ezek a politikák kulcsfontosságú elemek egy stabil, szolidáris és összetartó Európai Unió felé vezető folyamatban.


II.4.1 A gazdasági és társadalmi kohéziós politikák új földrajzi keretekhez való igazítása

„A kohézió biztosítása” az újonnan kibővülő Unióban minden eddiginél nagyobb kihívást jelent a strukturális politikák számára. A következő törvényhozási periódusban az Unió azzal a feladattal szembesül, hogy két alapvető követelményt kell összeegyeztetnie: az új tagállamokiránti szolidaritást és a jelenlegi fejletlenebb régiók strukturális fejlesztésének támogatását. A jövendőbeli kohéziós politikának tekintetbe kell vennie a szociális és munkakörülményeket az érintett régiókban, és befolyásolnia kell a többi közösségi politikát.

A strukturális politikákat felül kell vizsgálni, hogy kielégítsék az infrastruktúra és a társadalmi fejlődés terén fellépő növekvő igényeket, arányosan kevesebb anyagi eszközzel. Mivel a bővítéssel nőttek a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek, kohéziós célkitűzéseink megvalósítása érdekében következésképpen nagyobb fokú hatékonyságra és szolidaritásra van szükség.

Ahhoz, hogy a közösségi kohéziós politika finanszírozásának újradefiniálását előkészítsük, az EU-politikákat jobban kell koordinálni annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új európai geopolitikai keretfeltételekhez, emellett pedig elsőbbséget kell kapnia a regionális erőforrások optimális felhasználásának. Meg kell határozni az infrastrukturális fejlesztések és a fenntartható projektek keretfeltételeit, megvalósításukat pedig gondosan ellenőrizni kell. A késleltető tényezőknek nem elég csupán a hatásait korrigálni, hanem ki kell azokat küszöbölni, továbbá biztosítani kell a források felhasználásának átláthatóságát.


II.4.2 Fenntartható és minőségi idegenforgalom kialakítása

Az EU-ban a munkavállalók 5%-a dolgozik az idegenforgalomban, melynek jelentős hatása van a regionális foglalkoztatási arányokra. Az európai idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázása, és ez által az európai régiók történelmi, kulturális és gasztronómiai értékeinek bemutatása érdekében az EU számára lehetővé kellene tenni, hogy a legjobb bevált gyakorlatok kiválasztásával koordinálja a dinamikus és minőségi idegenforgalom érdekében kifejtett törekvéseket.


II.4.3 Az európai kultúra támogatása

Európa gazdagsága különleges és sokszínű kultúrájában rejlik. Ezt a közös örökséget meg kell őrizni, az európai kulturális térséget pedig láthatóvá, érzékelhetővé kell tenni. Európa regionális kultúráját és nyelveit, valamint a média és a filmművészet terén jellemző egyediségét támogatni kell. Azoknak az államilag finanszírozott televíziós és rádiótársaságoknak, melyeknek a kulturális sokszínűség közvetítésében betöltött jelentős szerepét az Amszterdami Jegyzőkönyv elismeri, ezen a területen a gyakorlatban is elkötelezettséget kell mutatniuk.

Európa történelmi és kulturális örökségének megértéséhez hozzátartozik, hogy különös figyelmet szenteljünk Kelet- és Közép-Európának is, mely térséget gyakran figyelmen kívül hagyták a többpártrendszerű demokrácia helyreállítását megelőzően.

E célból a Kultúra 2000 Keretprogramot át kell alakítani, hogy működése javuljon, és jobban megfeleljen a polgárok elvárásainak.

A kulturális szektor versenyképességét elő kell mozdítani azáltal, hogy a strukturális alapokból támogatott projektekben kulturális szempontok is érvényre jutnak.

A kulturális politikára is ki kell terjeszteni a minősített többségi szavazás elvét a Maastrichti Szerződés 151. cikke értelmében, az együttdöntési eljárás és az egyhangú döntéshozatal furcsa kombinációján pedig változtatni kell.


II.5. Életképes és fenntartható mezőgazdaság kialakítása

A fenntartható európai mezőgazdaság kialakítása által biztosíthatjuk, hogy a jövő generációi is élvezhessék az Európa egyedülálló természeti erőforrásaiból származó előnyöket. Ugyanakkor a fenntarthatóság fogalmába beletartozik a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása is, különösen a biztonságos és minőségi termelési módszerek tekintetében.

Az Agenda 2000 program 2006-os befejeződését követően az elsődleges fontosságú feladatok egyike lesz egy átfogó és hosszú távú keretrendszer kidolgozásához szükséges politikai irányvonalak meghatározása egy fenntartható és életképes mezőgazdaság érdekében.

Három fő kihívással kell szembenézni: Egyrészt a gazdasági kihívással, ami a mezőgazdasági szektor versenyképességének megerősítésében rejlik. Másrészt a vidéki térségek életkörülményeinek és gazdasági lehetőségeinek javítását jelentő társadalmi kihívással. Harmadrészt pedig az ökológiai kihívással a bevált környezetvédelmi gyakorlatok támogatása, illetve a biodiverzitás és a vidék megőrzésével kapcsolatos szolgáltatások biztosítása által. Az ENP-ED frakciójának gondoskodnia kell arról, hogy a közös agrárpolitika következő reformja mindhárom szempontot figyelembe vegye.


II.5.1 Környezetbarát mezőgazdaság kialakítása

A mezőgazdasági termelés környezettel való összeegyeztethetőségének javítása célkitűzésünk. A környezetbarát mezőgazdaság nem „elavult módszerek” használatát jelenti. Ellenkezőleg, különös hangsúlyt kell fektetni az új és/vagy bio-alapú iparágak és technológiák támogatására.

A környezetbarát termékek terén folytatott kutatások hozzájárulhatnak a föld természeti erőforrásainak ésszerű felhasználásával és környezetkímélő termékek kifejlesztésével kapcsolatos fenntartható megoldások megtalálásához.

Támogatni kell a mezőgazdasági termelők vidékmegőrző szerepét. A külterjes gazdálkodás előmozdítása mellett ösztönöznünk kell a gazdálkodókat, hogy óvják a vidéket és a biodiverzitást, illetve, hogy környezetkímélő termékeket használjanak.

Az állatok jólétének támogatása elsősorban nem mint etikai természetű követelmény lényeges, hanem mint a napjainkban egyre inkább megkövetelt kiváló minőség egyik garanciája, és ez által a versenyképesség egyik tényezője. Ösztönözni kell a gazdálkodókat, hogy az egészséges állattenyésztésbe fektessenek be, mivel ez a legjobb módja annak, hogy az állati termékek előállítása hosszabb távon fenntartható legyen.


II.5.2 Útban egy új, átfogó vidékfejlesztési politika felé

Ahhoz, hogy a vidéki térségek életképességét és társadalmi kohézióját biztosítsuk, meg kell erősíteni a közös agrárpolitika második pillérét, és ki kell dolgozni egy új, átfogó vidékfejlesztési politikát. A cél az, hogy ösztönözzük a multifunkcionalitást, a családi vállalkozásokat és a vidéki ipart, és ez által növeljük a foglalkoztatást, illetve megelőzzük a vidék elnéptelenedését. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a vidéki népesség 50%-a 50 év feletti, különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy ösztönözzük a fiatalokat a gazdálkodói munkára, illetve, hogy megfelelő képzési lehetőségek álljanak rendelkezésre. Lényeges továbbá, hogy támogassuk valamennyi potenciális emberi erőforrás felhasználását a vidéki térségekben, különösképpen a nőkét, akik fontos szerepet játszanak mind a gazdálkodás, mind a vidékfejlesztés terén.

Jelenleg a mezőgazdasági költségvetés 10%-át fordítják vidékfejlesztésre. Ez nem elegendőcéljaink megvalósításához. A javasolt második pillér felé történő eltolódás költségeit nem csupán a KAP második pilléréből kell fedezni, hanem strukturális politikai forrásokból is.

A létminimum alatt élő mezőgazdasági termelőknek megfelelő társadalmi-gazdasági segítséget kell nyújtani, illetve egy speciális biztosítási rendszert kell létrehozni, hogy védelmet biztosítsunk az állatbetegségekkel szembesülő gazdálkodók számára.

Ezeknek a strukturális intézkedéseknek a végrehajtását ahol lehet, decentralizálni kell, a Parlamentnek azonban a kulcskérdésekben együttdöntési joggal kell rendelkeznie.

Általánosságban véve olyan intézkedések bevezetését kell támogatni, amelyek megakadályozzák, hogy az új kölcsönös megfeleltetési szabályozás a harmadik országokkal szemben versenyképességünk csökkenéséhez vezessen. Nemzetközi szinten pedig az is nagyon lényeges, hogy az Európai Unió ragaszkodjon a WTO „zöld dobozának” kiterjesztéséhez a nem-kereskedelmi cikkekre is.


II.6. Társadalmilag és környezeti szempontból is fenntartható halászati politika kidolgozása

A halászati ágazatnak egyrészt komoly környezeti problémákkal – ezáltal tükrözve a természeti erőforrásokra való ráutaltságunkat –, másrészt a növekvő munkanélküliség miatt bonyolult társadalmi és kohéziós problémákkal kell szembenéznie. Jelenleg hozzávetőleg 550 000 közvetlen munkahely függ a halászati ágazattól. Az érintett régiók közül sok periférikus, illetve az 1. célkitűzés alá tartozó terület, melyek számára a regionális szintű gazdaság szempontjából a halászat stratégiai jelentőséggel bír. Figyelembe véve a halászati politika múltbeli esetenkénti káros környezeti és társadalmi hatásait, elkerülhetetlennek tűnik a jelenlegi reform, melyet erőteljesen támogatnunk kell.

A reformnak biztosítani kell az EU halászati ágazatának fenntartható és életképes fennmaradását. Rugalmasabb politikát kell ösztönöznünk, amely képes kielégíteni az ágazat jelenlegi igényeit, illetve ezzel párhuzamosan meg kell tervezni a kifogások által csökkentett halállomány ésszerű nyilvántartását, valamint megoldást kell találni a járulékos fogások problémájára. A halállomány jobb nyilvántartásához kiterjedtebb kutatásokra és a jelenlegi halállományra vonatkozó megbízható információkra lesz szükség.

Biztosítani kell egy modern, a rendelkezésre álló halállományhoz igazodó halászflottát. Szeretnénk továbbá, hogy az ebben az ágazatban dolgozók olyan jövedelemhez jussanak, amely, amennyire lehetséges, a hasonló termelőágazatokban dolgozókéhoz fogható életkörülményeket tesz lehetővé.

A közös halászati politikát integrálni kell az Unió külpolitikájába annak érdekében, hogy összeegyeztessük a kereskedelmi és külkapcsolati vonatkozásokat. Összhangot kell kialakítanunk a halállományokhozés a piacokhoz való hozzáférés között (harmadik országokba történő beruházás joga, kikötőkhöz való szabad hozzáférés, küzdelem az illegális halászat ellen), továbbá a harmadik országokkal kötött halászati szerződéseinket úgy kell alakítanunk, hogy biztosítsuk flottánk számára a közösségi vizeken kívüli halászat lehetőségét.

Az akvakultúrát erősítő intézkedések kidolgozására is szükség van.


¹ A Nea Democratia nem tartja elfogadhatónak a II.3 cikket, amely megállapítja, hogy a nyugdíjkorhatárt fel kell emelni. Görögországban a nyugdíjkorhatár a 65. betöltött év, ezt a ND nem szándékozik módosítani.


III. EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK: A BIZTONSÁG IRÁNTI MEGNÖVEKEDETT IGÉNY

A biztonság kérdése komoly aggodalommal tölti el az európai állampolgárokat. A biztonság iránti megnövekedett igény az utcai közbiztonságtól kezdve a külső határok ellenőrzésén, a terrorizmus elleni harcon, az egészségügyön és az élelmezésügyön át egészen a magas munkanélküliséggel ill. csődök veszélyével sújtott gazdasággal bezárólag sok területen érezhető. Válaszul az állampolgárok sokrétű aggodalmára, az ENP-ED frakció kezdeményezések egész sorát javasolja, amelyeknek célja társadalmaink biztonságának biztosítása és az állampolgárok polgári és jogi védelmének javítása.


III. 1. A társadalmainkon belüli biztonság és stabilitás biztosítása

Az illegális bevándorlás, a terrorizmus és az ahhoz szorosan kapcsolódó szervezett bűnözés a társadalmainkon belüli biztonságot és társadalmaink stabilitását elfogadhatatlan mértékben veszélyeztetik. Kötelesek vagyunk minden szinten határozottan fellépni e jelenségek ellen, hogy minden európai állampolgár számára biztonságosabb társadalmat biztosíthassunk. A biztonság terén az Európai Unió nyilvánvaló hozzáadott értékkel tud szolgálni a tagállamok önálló fellépéséhez képest.


III.1. 1 Az európai rendőrségi és igazságügyi együttműködés megerősítése egy biztonságosabb Unió érdekében

Következetes intézményi keretek a jobb hatékonyság érdekében

Az intézményi és jogi intézkedéseket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben lényegesen le kell egyszerűsíteni. A biztonságosabb Unió mindenekelőtt a közösségi struktúrába integrált egységes és következetes intézményi keretek megteremtése és a bel- és igazságügyhöz kapcsolódó összes terület lefedése által megvalósítandó fokozottabb rendőrségi és igazságügyi együttműködést tesz szükségessé. Egy egységes struktúra a szerződéseket jogalkotási következetességgel ruházná fel, az állampolgári szabadságjogok megfelelő biztosítékaival szolgálna, és a különböző területek egymástól való függőségének kialakításával kiküszöbölné a szükségtelen bonyodalmakat. A vonatkozó jogszabályok így könnyebben érthetőek lennének az állampolgárok számára.

Az Europol integrációja az Unió intézményi kereteibe ezen felül garantálná az Európai Parlament megfelelő vizsgálati hatáskörét és az Európai Bíróság felülvizsgálati hatáskörét. Ugyanakkor az Eurojustot – az egyes tagállamok államügyészeinek együttműködési rendszerét – önálló jogi személyiséggel kell felruházni. Miután ez megtörtént, feladatait tovább kell fejleszteni és kiterjeszteni, hogy valódi kommunikációs és előrejelző hálózatként működjön.

A bűnözés elleni harc

Az olyan súlyos bűncselekmények defincióját, amelyek országokon átívelő méreteket öltenek, illetve a közösségi érdekeket fenyegetik – különös tekintettel a kábítószer- és emberkereskedelemre, a számítógépes bűnözésre és a pénzmosásra – a tagállamok jogrendszereiben össze kell hangolni, ami EU-szintű minimumszabályok bevezetését tenné lehetővé. Ezzel párhuzamosan fokozatosan meg kell teremteni a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban európai szinten részt vevő ügynökségek együttműködésének egyértelmű és stabil kereteit.

A szervezett bűnözés megfékezése és a nemzetközi bűnszervezetek által bonyolított emberkereskedelem elleni hatékonyabb fellépés érdekében az EU-n belüli rendőri erők és titkosszolgálatok közötti együttműködést folyamatosan fejleszteni kell. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy 700 000 nő és gyermek válik minden évben az embercsempészet és -kereskedelem illetve szexuális kizsákmányolás áldozatává. Az ENP-ED frakció határozottan támogatja az emberkereskedők minimális büntetési tételeinek szigorítását, valamint az áldozatok és tanúk jobb védelmének biztosítását a bírósági eljárások során.


III.1.2 Az illegális bevándorlás megfékezése és az EU külső határainak biztosítása

A politikai üldözötteknek menedéket kívánunk biztosítani, a menedékjoggal való visszaélést és a jobb életkörülményeket kereső illegális bevándorlók belépését az Unió területére – évente több mint 500 000-en érkeznek az Európai Unióba – azonban nem tűrhetjük.

Közös határőrizet az EU biztonságosabb külső határaiért

Egy biztonságosabb társadalom biztonságosabb határokkal jár . Kiemelt célunk annak garantálása, hogy a bővítés következtében megnövekedett szárazföldi határok ne alacsonyabb, hanem magasabb szintű biztonsághoz vezessenek.

A tagállamok külső határainak összehangolt és hatékony közös őrizete, beleértve az európai határőrizeti hadtest megteremtésére irányuló már megkezdett lépések támogatását, rendkívül fontos az illegális bevándorlás, a bűnözés és az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelem szempontjából. A hatékonyabb operatív együttműködés érdekében az összes határ mentén minden közös fellépést olyan többnemzetiségű csapatok formájában kell megszerveznünk, amelyek azután a határátkelőhelyeken végeznék az ellenőrzést, továbbá létre kell hoznunk egy jól működő előrejelző rendszert.

Ehhez hasonlóan az ENP-ED frakció úgy ítéli meg, hogy a tengeren zajló bűncselekmények elleni küzdelem hatékonyabbá tétele, ill. az európai partok környezeti (olajszennyezés és engedély nélküli gázmentesítés) és terrorista fenyegetésekkel szembeni biztonságának biztosítása érdekében az Európai Uniónak kiemelten kell kezelnie egy parti őrség hadtest létrehozását. E határokon átterjedő veszélyek miatt az európai szintű együttműködés feltétlenül szükséges.

Közös menekültügyi politika egyértelmű eljárásokkal

A menekültügyi és bevándorlási politikákban egyértelmű szabályokat kell alkotni a migrációs hullámok kezelésének érdekében, ha el akarjuk kerülni az Európai Unió belső biztonságának veszélyeztetését, és ezzel egyidejűleg biztosítani kívánjuk, hogy a tagállamok fenntarthassák mozgásterüket. A közös külső határok összekapcsolása a harmadik országokból származó állampolgárok Unióba való belépésére vonatkozó 25 vagy még annál is több szabállyal nem következetes. Az emberkereskedők és az illegális bevándorlók a fő haszonélvezői ennek a helyzetnek: az Unióba való könnyebb belépéshez hathatósan kihasználják a nemzeti rendelkezések közötti eltéréseket és következetlenségeket. Európának a bevándorlók mindhárom kategóriája – az átmeneti menekültek, a menedékjogot kérők és a gazdasági menekültek – vonatkozásában közös, mégis testreszabott válaszokra van szüksége.

Gyors menekültügyi eljárást kell létrehozni a közös menekültügyi politika keretében, amely a Genfi egyezményben található „menekült” definíción alapul.

Egyrészt a menedékjog fogalmának egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsuk a menedékjogot kérők biztonságát és jogbiztonságát, és lehetővé tegyük a tagállamok számára, hogy hatékonyan élhessenek azon kérelmezők elutasításának lehetőségével, akik nem jogosultak a menekült státusz elnyerésére.

Másrészt összehangolt, hat hónapos időtartamra korlátozott menekültügyi eljárásra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a végső határozat újabb és újabb kérelmek általi folyamatos elhalasztásának lehetőségét. Az ENP-ED frakció határozottan ellenzi a többszintű eljárásra vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozzuk, hogy a gyors eljárások bevezetése végső soron nagyobb mozgásteret hagyna a menedékjog tágabb meghatározásának.

Az EU és a harmadik országok között visszafogadási megállapodásokat kell kötni a fenti intézkedések kiegészítéseként, hogy az elutasított menedékjogot kérők gyors és bürokráciamentes repatriálását biztosítsuk. Visszafogadási záradékokat kell illeszteni a kereskedelmi és társulási megállapodásokba is.

Közös bevándorlási politika: küzdelem az illegális bevándorlás kiváltó okai ellen

Az összehangolt vízumpolitika a harmadik országokból származó állampolgárok belépésének hatékonyabb ellenőrzését teszi lehetővé. Közös és egyértelmű szabályok szükségesek a belépés feltételeire ill. a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kiállítására vonatkozóan, hogy elkerüljük a jogszabályok folytonos újraértelmezését, ami bizonytalansághoz vezet, és mind az EU, mind a bevándorlók számára káros. Az ellenőrzéseket is meg kell szigorítani.

A bevándorlók áradatának kiváltó oka elleni küzdelem. Az emberkereskedők nagymértékben kihasználják a szegénységet, számos fejlődő ország rossz gazdasági kilátásait, valamint a legális bevándorlás fennálló lehetőségeivel kapcsolatos információhiányt. Ebből adódóan alapvető fontosságú az a származási és tranzitországokkal való együttműködés fokozása, főként a gazdaságfejlesztési projekteken és az Európában való letelepedés reális lehetőségeiről tájékoztató kampányokon alapuló hosszú távú megelőző politika kidolgozásával.


III.1.3 Határozott állásfoglalás a terrorizmus elleni harc mellett

A terrorizmus veszélyezteti állampolgáraink biztonságát, kárt okoz az áldozatoknak és nagy szenvedést családjaiknak. Európa szeptember 11-e óta feltétlen elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot a terrorizmus valamennyi formája elleni harc mellett, de ez az erőfeszítés csak hosszú távon lehet eredményes. Mindenekelőtt a meglévő intézkedéseket kell haladéktalanul végrehajtani, különösen ami az európai letartóztatási parancsot és a tagállamok közötti kiadatási eljárásokat illeti.

A terrorizmus közös definícióját a közösségi vívmányokba (acquis) kell foglalni, és meg kell teremteni a Szerződésben annak jogi alapját, hogy az Unió a terrorizmusban részt vevő uniós polgárok vagyonát és forrásait befagyaszthassa. Egy hiteles stratégiának európai szinten magában kell foglalnia egy összehangolt intézményi struktúra megteremtését is, amely lehetővé tenné az Unió számára a hatékony és gyors cselekvést, nemzetközi szinten pedig az együttműködés fokozását, különös tekintettel a titkosszolgálatokra. Ezzel párhuzamosan lényeges európai uniós intézkedéseket kell előirányozni a terrorista cselekmények áldozatainak kártalanítására vonatkozóan. Az Unió terrorizmus elleni harcra vonatkozó stratégiáját előzetesen és utólagosan is demokratikus ellenőrzésnek kell alávetni.


III.2. Polgári védelem: nagyobb biztonság a polgárok számára a mindennapokban

Az európai állampolgárok mindennapi életük során gyakran nem érzik magukat biztonságban. Úgy érzik, hogy az élelmiszerek nem biztonságosak, a nagyvárosi környezet pedig káros hatást gyakorol az egészségükre, és kedvez az új betegségek kialakulásának. Nagyobb polgári biztonságot szeretnének, azaz biztonságosabb élelmiszereket és magasabb szintű egészségvédelmet.


III.2.1 Biztonságos és egészséges élelmiszereket garantálni „a szántótól a vacsoraasztalig”

A közelmúlt élelmiszerbotrányai megmutatták számunkra, hogy az élelmiszerek milyenközponti szerepet játszanak az európai kultúrában és civilizációban. Minden nap foglalkozunk velük. Az ENP-ED frakció számára ezért kiemelt fontosságú, hogy lehetővé tegye az állampolgárok számára a minőségi élelmiszerek fogyasztását, és biztosítsa számukra a termékek biztonságát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2001. decemberi megalapítása volt a helyes irányba megtett első fontos lépés. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Európában a legbiztonságosabb és legegészségesebb élelmiszereket kínálhassuk.

Elengedhetetlenül fontos megkísérelni annak garantálását, hogy a lehető legbiztonságosabb élelmiszerek szerepeljenek a teljes táplálékláncban. E cél elérése érdekében a biztonsági előírásokat és ellenőrzéseket minden szinten meg kell szigorítani, az istállótól kezdve a szállításon át egészen a tárolásig, biztosítva ez által a precíz és pontos nyomonkövethetőséget a teljes tápláléklánc mentén. A biztonságos élelmiszerek szigorú környezeti és állatjóléti előírások teljesítését feltételezik, ezáltal lehetővé téve az állampolgárok számára, hogy az európai élelmiszereket a legjobbak és legegészségesebbek között tarthassák számon. A fogyasztóknak érezniük kell, hogy a bővítés nem jár az élelmiszerellenőrzési előírások enyhülésével. Nem csak az lesz a célunk, hogy az egész kibővült Unióban biztosítsuk az egészségügyi intézkedések és állatgyógyászati jogszabályok betartatását, hanem az is, hogy az ellenőrzések szigorúak és rendszeresek, a címkézés pedig precíz legyen.

Az állatbetegségek elleni küzdelem és a módszeres megelőzés. Frakciónk határozottan kiáll az állatbetegségek elleni harc mellett, és igen aktívan részt vett a Parlament száj- és körömfájás járvánnyal foglalkozó ideiglenes vizsgálóbizottságának munkájában. Az állatbetegségek hatékony felszámolása érdekében egy lépéssel tovább kívánunk menni. Az Unión belüli szigorú ellenőrzések és az előrejelző rendszerek kiépítése mellett a határon történő importellenőrzést ki kell terjeszteni, az árubehozatalt pedig hasonló egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és állatjóléti előírások betartásától kell függővé tenni.

Hatékony és módszeres megelőzési politika megalkotása, amely az emberi fogyasztás céljára történő állattartás megbízható mezőgazdasági gyakorlatán (a növényvédő szerek, műtrágyák és antibiotikumok biztonságos használatán), a bio-biztonság javításán valamint az állatokkal való jó bánásmódon alapul, az állatbetegségek felszámolásának és az új betegségek jövőbeni felbukkanása elkerülésének kétségtelenül a leghatékonyabb eszköze.

A minőségi élelmiszertermelés és a címkézés népszerűsítése. További fontos lépés a minőségi, vagyis egészségesebb és ízletesebb, magasabb tápértékű és környezetkímélőbb módszerekkel előállított élelmiszerek termelésének ösztönzése. A minőségi szempontok teszik az élelmiszeripari termékeket igazán egyedivé. A KAP reformjának egyik központi célkitűzését kellene képeznie a minőségi termelés ösztönzésének, melyhez megfelelő címkézésnek kellene társulni, ahogy az a biotermelés esetében már megvalósult. A jó minőségnek ára van, ezért könnyen felismerhetőnek kell lennie.


III.2.2 Az új közegészségügyi kihívásokkal való szembenézés: az egészségvédelem színvonalának folyamatos javítása

Az EU-ban az emberek ma hosszabb ideig és egészségesebben élnek, mint valaha. Mindazonáltal máig minden ötödik ember túl korán hal meg, gyakran megelőzhető betegségek következtében, miközben az egészségi állapot vonatkozásában a társadalmi osztályok között továbbra is zavaró egyenlőtlenségek állnak fenn. Továbbá új egészségügyi veszélyek, főként fertőző betegségek merülnek fel, a hosszabb várható élettartam pedig a korfüggő betegségek számának drasztikus emelkedésével új problémás kérdéseket vet fel. Ebből adódóan folyton újabb és újabb közegészségügyi kihívások bukkannak fel. Ezekkel a kihívásokkal kell megbirkózni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a lehető legmagasabb egészségi színvonalat Európában anélkül, hogy megfeledkeznénk az egymással ellentétes kényszerekről az egészségügyi rendszereken belül.

Az új uniós közegészségügyi program végrehajtása. Az új közösségi közegészségügyi akcióprogram (2003-2008) a szétaprózott európai egészségügyi kezdeményezéseket (rák elleni küzdelem, egészségtámogatás, AIDS megelőzés, kábítószer-függőség megelőzés, egészség monitoring, sérülések megelőzése, szennyezéssel összefüggő betegségek) egy integráltabb, főként a betegségek megelőzésére irányuló megközelítéssel váltja fel. Az ENP-ED frakció úgy véli, hogy a programnak hozzá kellene járulnia az EU egészségügyi stratégiájának kidolgozásához, és a közegészségügy védelmét az akció három alkotóeleme révén kellene támogatnia: a közegészségügyi adatok közzétételének és ismeretének javítása, az egészséget fenyegető veszélyekre adandó gyors reagálási képesség javítása és az egészséget meghatározó különböző tényezők tisztázása révén.

A hatékony EU-szintű monitoring és az összehangolt reagálási képesség támogatása a betegségek okozta fenyegetés és a járványkitörések kezelése érdekében. A közegészségügy számára új kihívást jelentenek a nemzeti határokon átterjedő betegségek és járványok, illetve a szándékos, egészséget veszélyeztető lehetséges fenyegetések (bioterrorizmus). A megnövekedett lakossági mobilitás példátlan lendületet ad a fertőző betegségek terjedésének, melyek egyértelműen igazolják az EU közegészségügyi szerepvállalása fokozásának szükségességét. Az ENP-ED frakció elismeri a járványügyi felügyeletek hálózatának és a fertőző betegségek ellenőrzésének szerepét, és hangsúlyozza a nagyobb EU-kapacitás szükségességét a fertőző betegségek felügyeletének, valamint a nem várt egészségügyi veszélyekre adandó válaszok terén. Az Európai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ létrehozása a betegségekkel összefüggésben ösztönözni fogja a nemzeti adatfeldolgozó szervezetek és referencia-laboratóriumok közötti kapcsolatépítést, javítani fogja a fertőző betegségek monitoringját, valamint hozzá fog járulni az egészségügyi veszélyekre adandó hatékony és összehangolt válaszokhoz.

Hangsúlyozzuk, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően elviekben a tagállamok a felelősek az egészségügyi politikáért, de be kell látnunk, hogy a fertőző betegségek ellenőrzését csak nemzetek feletti alapon lehet megvalósítani.

Az öregedő népesség mobilitásának és jólétének biztosítása. AZ ENP-ED frakció határozottan támogatja az olyan életkorhoz kötődő betegségek kutatását a 6. Kutatási Keretprogramban, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az ízületi gyulladás és a reuma. Ezek a betegségek egyre több embert támadnak meg, és az érintetteknek tartós károsodásokat okoznak. Ez a kérdés napirendünk kiemelt pontja marad. Azt szeretnénk, hogy az idősebb európai állampolgárok nyugdíjas éveiket jólétben, és ne a fájdalom és magány időszakaként éljék meg.

Az elmebetegségben szenvedők életminőségének javítása. A mentálhigiénés feltételek súlyát nem lehet alábecsülni. A munkavállalás területén bizonyítékok utalnak arra, hogy a fogyatékkal élő népességen belül az elmebetegségben szenvedőknek a legkisebb a részvételi aránya a munkaerőpiacon. AZ ENP-ED frakció erőteljesen támogatja a 6. K+F Keretprogramban tett erőfeszítéseket, különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a mentálhigiénés kérdéseket az egészségtudatos társadalom meghatározó kérdései közé kívánják emelni, a leghatékonyabb gyógymódokat kívánják biztosítani, valamint az elmebetegségben szenvedő emberek megbélyegzésének és társadalmi kirekesztettségének felszámolását célzó kezdeményezéseket kívánnak tenni.

A ritkán előforduló betegségek és gyógyszereik kutatása hiányzik, aminek a legfőbb oka a betegek várható számához viszonyított magas költség. Továbbra is támogatni fogjuk a kutatást ezen a téren, mert nem elfogadható, hogy Európában ma az állampolgárok egészsége pusztán haszonszámításokon múljon.

A betegek életkorát figyelembe vevő és minden korcsoport sajátos orvosi szükségleteihez igazított gyógyszereket kell kifejleszteni. A kisgyermekek és az idős emberek számára fontos gyógyszereket különösen támogatni kell.

A szennyezésekkel összefüggő betegségek különösen a városi térségekben vannak előretörőben. Le kell küzdenünk és meg kell előznünk az új betegségeket, pl. az asztmát.

Elengedhetetlenül fontos a megelőzés támogatásával magukra az egészség-meghatározó tényezőkre fordítania figyelmet. A kellően széleskörű tájékoztatás révén növekvő tudatosság, amely lehetővé teszi az emberek számára az egészségüket meghatározó tényezőik alakítását, hozzájárulhat az egészségtelen és kiegyensúlyozatlan táplálkozásból adódó korai halálozások arányának csökkentéséhez. A betegségmegelőzés, beleértve az oltási kampányokat és a célpopulációk vizsgálatát, ugyancsak javíthatja a közegészségügyet.


III.3. Az európai állampolgárság eszméjének erősítése

Az állampolgárok jogainak védelme központi szerepet játszik jogállamiságon alapuló demokratikus rendszerünkben. Az Európai Alkotmányról szóló Szerződésben foglalt alapjogi charta és az európai jogrendszer többletvédelemmel látja el az állampolgárokat, például a saját tagállamukkal szemben. Azt szeretnénk, hogy az állampolgárok tisztában legyenek jogaik tartalmával, és képesek is legyenek élni velük.

Az európaiaknak fogyasztóként ugyancsak biztonságban kell érezni magukat ahhoz, hogy az egységes belső piac nyújtotta előnyöket teljes mértékben kihasználhassák. A feladatunk tehát az, hogy Európát a mindennapi élet természetes és kézzelfogható részévé tegyük, amit az európai polgárok állampolgárként, dolgozóként, fogyasztóként, diákként, nyugdíjasként vagy gyermekként élnek meg.


III.3.1 Az európai állampolgárok jogi védelmének javítása

Az európai állampolgárság megerősítése és tartalommal való megtöltése. Az Európai Alkotmányról szóló Szerződésben foglalt alapjogi charta szerinti az európai állampolgársággal járó jogokat és kötelezettségeket hatékonyan meg kell valósítanunk és kellően meg kell védenünk. Az állampolgároknak fel kell ismerniük, hogy egy átfogó védelmi rendszerrészesei, amely akár saját kormányaikkal szemben is védelmezi őket.

A működő jogrendszer, amely biztosítja az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést elengedhetetlen előfeltétele a növekvő jogbiztonság célkitűzése elérésének. A 15 polgári jogi rendszer együttes fennállása, valamint az ehhez kapcsolódó eljárási akadályok nyilvánvalóan megnehezítik az áruk és szolgáltatások szabad áramlását az egységes belső piacon. A szerződésjog tekintetében például a vállalatoknak és fogyasztóknak 15 különböző szabályrendszert kell ismerniük és alkalmazniuk. Egy olyan jogrendszert kell tehát kiépítenünk, amely mindenki számára érthető, és amelyben egyszerű meghatározni, hogy adott esetben melyik jogszabály alkalmazandó. Már létezik egy közös joganyag, de a szabályok nem feltétlenül konzisztensek.

A polgári és kereskedelmi ügyekben történő igazságügyi együttműködés tekintetében rendkívül fontos, hogy a tagállamok jogi és közigazgatási rendszereinek összetettsége ne akadályozza a tagállamokat jogaik gyakorlásában. A hatékony megvalósítás érdekében a tagállamok jogrendszerei közötti egyenlőség elve alapján – a szubszidiaritás tiszteletben tartása mellett – a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvét kellene alkalmazni.

Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést, különös tekintettel az országhatárokon átívelő jogvitákra. Különös hangsúlyt kell fektetni az olyan alternatív vitarendezési rendszerek kidolgozására, mint a döntőbíráskodás vagy közvetítés pl. a kereskedelmi kamara által, mert az alternatív rendszerek gyakran gyorsabb és költséghatékonyabb megoldásokhoz vezethetnek. Ezért az európai bíróságon kívüli hálózat (EEJ hálózat) mellett támogatnunk kell az egész EU-ra kiterjedő, leginkább on-line, alternatív vitarendezési tervek kidolgozását.


III.3.2 Az európai fogyasztó jogainak erősítése

A belső piac nem csak az üzleti szféra, hanem az európai állampolgárok, mint fogyasztók javát is szolgálja. Ahhoz, hogy az egységes belső piac a 470 millió európai számára is érzékelhetővé váljon, a fogyasztók számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy ne csak a szélesebb termékválaszték és a kedvezőbb árak előnyeit élvezzék, hanem a gazdasági és jogi érdekeik hatékonyabb védelméből származó előnyöket is. A magas színvonalú, EU-szinten megvalósuló fogyasztóvédelem érdekében megfelelő intézkedéseket kell egy átfogó megállapodás keretében lefektetni, amely tartalmazza a fogyasztóvédelem alapvető elveit.

A fogyasztóvédelem EU-szintű szabályainak és eljárásainak kodifikálása, és e szabályok egységes végrehajtásának biztosítása olyan koherens közös környezetet fog teremteni, amely garantálja a fogyasztók jogait a kibővült Unióban. Így a fogyasztók egyforma magabiztossággal vásárolnak majd saját országuk határain túl és lakhelyük főutcájában egyaránt.

Elengedhetetlenül fontos az is, hogy hozzáférhető és releváns információk biztosítása révén lehetővé tegyük a fogyasztók számára, hogy a saját maguk által szerzett információk alapján választhassanak. A magánszemélyek és az üzleti szféra között az információkhoz és a jogi szakismeretekhez való hozzáférés vonatkozásában felborult egyensúlyt helyre kell állítanunk.


III.3.3 Az állampolgárok jogainak tisztázása az EU intézményeivel kapcsolatban

Az európai állampolgárnak joga van a megbízható közigazgatáshoz. Mégis számos egymástól különböző és nem átlátható adminisztratív eljárást dolgoztak ki az elmúlt években. Az állampolgároknak, akiket fokozódó mértékben szólítanak fel a közösségi jogi aktusok kidolgozásában való részvételre, ismerniük kellene jogaikat és kötelezettségeiket és az eljárásban játszott szerepüket. Mivel a jogi védelem megköveteli a polgárok jogainak tisztázását az európai intézményekkel és azok tisztségviselőivel kapcsolatban is, kodifikálni kell, és érthetővé kell tenni az eljárásjogot.

Igazgatási eljárásjogot érintő jogalkotást kellene kezdeményezni a különböző közösségi jogi aktusok elfogadása során követendő eljárások kodifikálása, és az ezzel összefüggő konzultációk kiemelése érdekében. Az összes EU-intézményre közösen érvényes kodifikált igazgatási eljárás hasznos kiegészítője lesz az ombudsman által ajánlott helyes hivatali magatartás kódexnek, amely a nyilvánosság/állampolgárok és az EU-adminisztráció kapcsolataira koncentrál, kötelező érvényű lesz az összes EU-intézmény, és azok alkalmazottai számára, és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.

Az állampolgárok petícióira és panaszbeadványaira vonatkozó eljárásokat is harmonizálni kell. Az állampolgárok az intézményről-intézményre változó bonyolult eljárások miatt nem tudnak megfelelően élni panasztételi és petíciós jogaikkal. A harmonizációt intézményközi megállapodás formájában kellene megvalósítani. Frakciónk a közösségi jog súlyos megsértésének esetében támogatja az ombudsman intézkedéseinek és az állampolgárok panaszbeadványainak, petícióinak könnyebb felvételét az Európai Parlament plenáris üléseinek napirendjébe.


IV. EURÓPA A VILÁGBAN: AZ ÚJ BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK

IV.1. Európa nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése

A közös kül- és biztonságpolitika fő célja a béke és biztonság illetve a közös értékek megőrzése, a demokrácia fejlesztése, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása. Ezen elvek mentén célkitűzésünk az EU stratégiai partnerségeinek erősítése lesz, a kollektív biztonságra és az új biztonsági fenyegetésekhez való igazodás szükségességére helyezett nagyobb hangsúly mellett.

A nemzetközi biztonság terén fennálló kötelezettségeknek való megfelelés és a nemzetközi politikai színtéren való erősebb pozíció elérése érdekében az európai külpolitikának olyan intézményeket kell biztosítania saját maga számára, amelyek lehetővé teszik, hogy egy hangon szólaljon meg, ezáltal teljesítve egy valódi európai külpolitika létrejöttének intézményi előfeltételeit. Az ENP-ED frakció véleménye, hogy a hatáskörök tisztázása és a döntéshozatali eljárások egyszerűsítése nélkül ez a cél nem elérhető. Ebben az összefüggésben a frakció úgy ítéli meg, hogy a KKBP részleges integrálása a közösségi struktúrákba hatékony eszközként szolgál az uniós politikák következetességének és érzékelhetőségének fokozása terén.


IV.1.1 Stratégiai partnerségeink erősítése

Az elkövetkező években az ENP-ED frakció stratégiai célkitűzése, egyrészt a békével és a stabilitással, valamint a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásával jellemezhető térséget létrehozása az európai kontinensen, másrészt stratégiai partnerségeink erősítése. Ezzel párhuzamosan azonban Európának változatlan mértékben meg kell felelnie a mediterrán országok egyre nagyobb elvárásainak.

A harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban az EU változatlanul a demokráciára és az emberi jogok – különösen a nők jogainak (pl. Irán) – tiszteletben tartására, valamint a terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni harcra fog összpontosítani. Megfontolandó egy, a nők jogaira vonatkozó záradék beemelése a társulási és partnerségi dokumentumokba.

A béke és stabilitás térségének létrehozása az európai kontinensen stratégiai célkitűzés az ENP-ED frakció számára az elkövetkezendő évekre.

Béke, gazdasági fejlődés és stabilitás Dél-Kelet-Európában, és hosszú távú célként ezen államok integrálása az európai struktúrákba központi elemei e stratégiának.

Ezzel összefüggésben az elmélyített együttműködést a kibővült Unió új szomszédaival (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország), globális szomszédsági stratégia formájában kiemelten kell kezelni, egy jóléti, békés és együttműködésen alapuló övezet kialakítása érdekében.

Az Oroszországgal való együttműködés továbbfejlesztése szintén nagy jelentőséggel bír, különösen az olyan, mindkét fél számára nagy jelentőségű ügyekben, mint az együttes gazdasági növekedés, a demokratizálás, a biztonságpolitika, az energiaellátás, a nukleáris biztonság, a szállítás, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc. Külön hangsúlyt kell fektetni az északi dimenzióra, főként a kalinyingrádi térség problémájára. Támogatni kell a régió kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges, országok közötti együttműködést.

A Kaukázus számára átfogó hosszú távú politikát kell kialakítani a teljes térség stabilizálásának céljából, energiaszolgáltató szerepét is szem előtt tartva.

A transzatlanti kapcsolatok fejlesztése és a fokozott együttműködés a transzatlanti stratégiai közösséggel létfontosságú a világ stabilitásának, biztonságának és gazdasági fejlődésének garantálásához. A régi terveket át kell dolgozni ahhoz, hogy olyan érett kapcsolatot építsünk ki, amelyek lehetővé teszik a stratégiai nézőpontok közelítését, főként a NATO megerősítésével és az európai katonai potenciál kialakításával. Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat egy olyan projekt segítségével kellene ösztönözni, amely a partnerség politikai és gazdasági dimenzióit is erősíti, beleértve egy transzatlanti piac kiteljesítését.

Új lendületet kell adni a barcelonai folyamatnak a mediterrán régióban, főként az euro-mediterrán parlamenti közgyűlés kialakítása révén, hangsúlyt fektetve a demokráciára, a jogállamiság tiszteletben tartására, a gazdasági és társadalmi fejlődésre, valamint a kulturális párbeszéd elmélyítésére. A frakció törekedni fog az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet kellő időben történő megvalósítására – miként arról a barcelonai megállapodások rendelkeznek –, valamint a párbeszéd elmélyítésére észak-nyugat-afrikai partnereivel, hogy segítsen az Arab Maghreb Unió megalapításában.

Ezzel párhuzamosan az EU-nak nagyobb politikai szerepet kell vállalnia a Közel-Keleten a Négyek keretében zajló békefolyamathoz tett egyértelmű és kiegyensúlyozott hozzájárulásával. Ezen kívül frakciónk folyamatosan dolgozni fog az afganisztáni béke megszilárdításáért. Az arab és muzulmán országokkal való párbeszéd az Unió térségbeli jelenlétének kiemelt célkitűzése.

Fokozni kell az együttműködést Ázsiával. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a Kínával, mint növekvő stratégiai fontosságú partnerrel folytatott kapcsolatokra. A konfliktus-megelőzésben és a politikai stabilitás elősegítése terén Ázsiában központi szerepet játszó ASEAN-nal és ASEM folyamattal fennálló kapcsolatokat is erősíteni kell. Indiának, a világ legnagyobb demokráciájának, és az ázsiai kontinensen Kínát ellensúlyozó geopolitikai tényezőnek is hasonló súllyal kell szerepelnie az EU külpolitikájában. Folytatni kell az Iránnal megkezdett politikai párbeszédet, amely egy együttműködési megállapodás megkötésének céljával tárgyalások keretében indult meg, és fontos lépés lenne a szorosabb kapcsolatok felé.

Frakciónk törekedni fog a Latin-Amerikával kötött régiók közötti stratégiai társulás megszilárdítására egy jobb politikai ütemterv és egy teljes együttműködési folyamat segítségével, a Mercosurral, az Andok Közösséggel és Közép-Amerikával kötendő új megállapodások által, a stabilitás, gazdasági fejlődés és jogállamiság e térségben történő elősegítése érdekében.

Végezetül az Európai Uniónak kötelessége és érdeke is egyben, hogy támogassa a párbeszédet akkor, amikor egy térség stabilitását veszélyeztetik az országok között kialakult feszültségek (Közel-Kelet, Nyugat-Szahara, Kasmír, afrikai kontinens).


IV.1.2 Középpontban a jövő konfliktusai

Ahhoz, hogy megfelelő válaszokat lehessen adni az olyan új biztonsági kihívásokra, mint a terrorizmus elleni harc, a célkitűzéseknek a kollektív védelemtől a kollektív biztonság felé kell elmozdulniuk. Ez fontos hatást gyakorol a politikai és katonai struktúrák reformjára, amelyek egyre inkább a jövő konfliktusaira való felkészülésre összpontosítanak. Az átfogó jelleg érdekében ennek a megközelítésnek a hangsúlyosabb konfliktus-megelőzésre kell támaszkodnia. Ezzel kapcsolatban az EBESZ e téren kifejtett hozzájárulásának és Európában betöltött speciális szerepének elismeréssel kell adózni.

Ezzel párhuzamosan a KKBP-nek egyre inkább horizontális kérdésekkel kell foglalkoznia (vízellátás, kábítószer-, gyémánt- és kézifegyver-kereskedelem), amelyek gyakran a regionális konfliktusok okai vagy finanszírozásuk eszközei. Ezt a regionális együttműködésre irányuló erőfeszítéseknek és az afrikai konfliktus-megelőzést szolgáló közös stratégia kidolgozásának kell kísérnie. A petersbergi feladatokat¹ át kellene dolgozni annak érdekében, hogy igazodjanak az új biztonsági fenyegetésekhez és tartalmazzák a terrorizmus elleni harcot.


IV.I.3 A közösségi struktúrába integrált egyértelmű és hatékony KKBP

Ahhoz, hogy a KKBP a nemzetközi politikai színtéren határozott profilt és pozíciót nyerjen, tisztázni kell a kompetenciákat és a döntéshozatali eljárásokat.

A KKBP részleges integrációja a közösségi struktúrába, egy európai diplomáciai szolgálat által támogatott európai külügyminiszterrel, közösségi és tagállami finanszírozással, főszabályként többségi szavazásos döntéshozatallal minden bizonnyal több következetességet és látványosságot biztosítana az Unió külső akcióinak. Az Európai Parlament által gyakorolt demokratikus kontrollt ezen a területen szintén biztosítani kell.


IV.1.4 Egy európai védelmi politika felé

Egy eredeti európai biztonsági koncepció, amely közös szemléletet fogalmaz meg, és elemzi a szükségleteket, alapjául szolgálna egy későbbi európai védelmi politikának. A különbségtétel elve a katonai hadműveletek terén meghatározná a döntéshozatali eljárásban érvényes lényeges felelősségi köröket.

Egy hosszabb távon hatékony európai védelmi politikának fontos előfeltétele a katonai képességek hiányának leküzdése. Ezek összefüggésben állnak a nemzetileg elkülönülő védelmi beszerzésekkel, amelyek a pénzügyi források szétaprózódásához vezetnek.

Európai Biztonsági Stratégia

1. Az Európai Uniónak a Bush-kormányzat által 2002. szeptember 20-án közzétett nemzeti biztonsági stratégiára adott konstruktív válaszként ki kell alakítani egy „európai biztonsági stratégiát”. Ennek részben a nemzetközi jognak és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának a jelenkor valóságához való igazításával kellene foglalkoznia. Már nem kizárólag az államok közötti konfliktusok fenyegetik a nemzetközi békét, hanem egyre inkább a nem állami szereplők konfliktusai is. Az Európai Uniónak megfelelő válaszokat kell adnia erre a kihívásra. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének tényéből adódóan szembe kell néznünk azzal a kérdéssel, hogy a reagálás – még ha erőteljes is – képes-e még garantálni az európai állampolgárok biztonságát.

Egy ilyen stratégiának a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatokkal is foglalkoznia kell. Az európai védelmi koncepciónak a NATO-hoz szorosan kell kapcsolódnia.

2. Az Európai Uniónak az európai védelem fejlesztésére vonatkozó tervet kell elfogadnia a menetrenddel és a tartalommal kapcsolatos szigorú célkitűzésekkel együtt. A múltban ez a megközelítés nagyon eredményesnek bizonyult, ahogy azt a belső piac és az egységes valuta bevezetése megmutatta. Az európai védelem két szakaszból álló tervének részleteit a 2003. április 10-i új biztonsági és védelmi szerkezetről szóló Morillon-állásfoglalásban már elfogadta az Európai Parlament.

Képességek

Az Európai Unió jelenleg mintegy 150 milliárd eurót költ évente védelemre. Ez az Egyesült Államok védelmi kiadásainak hozzávetőleg 50%-a. A 15 teljes körűen felszerelt hadsereg és az általánosan elterjedt párhuzamosságok miatt az európai védelem hatékonysága – főként a kutatás költséges területén – még mindig csak kb. 10%-át éri el az amerikai szintnek.

Az EU-nak közös fegyverzeti piacot kell létrehoznia. A fegyverexportra vonatkozó magatartási kódexet tovább kell szigorítani. Ennek alapján bevezethető lenne a tagállamok kormányai által hozott, fegyverzetexportra vonatkozó határozatok kölcsönös elismerése, ami lehetővé tenné az EU számára, hogy megerősítse az egy hangon való megszólalás képességét. Egy védelmi kutatási és fejlesztési központot kell létrehozni, amely a nemzeti hadseregek beszerzéseinek koordinálásáért felelne. Egy központi struktúra segítségével a kutatá